2011. április 17., vasárnap

Egy bringamentes hétvége, vagy mégsem?

Ezt a hétvégét anyóséknál töltöttük, ahová szoktam vinni bringát is. Most nem vittem, mert hogy ezen a hétvégén pihenek. A szombat eme elgondolás jegyében telt el, míg estefelé egyik sporttárs meg nem csörgött, hogy vasárnap bájkolás lesz. Szavaival élve: Megrakunk egy hegyet.  :) Pici elmém fel is villanyozódott. Vasárnap a reggeli kávé, majd a 20 centis füstölt kolbász elfogyasztása után kocsiba ültem, s hazajöttem, mert hát a bájk az itthon figyelt. Öltözés, kis izotóniás, pakolás, lánc olajozás, indulás a szokásos találkahelyre. Négyen vágtunk neki a Bükknek. Tárkányig aszfalt, majd Oldalvölgy patakátkelés, mászóka, irány a Völgyfő - ház.  Völgyfő - háztól kis lájtos DHzás lefelé a Török úton, Várkutat megcélozva. Aztán mászóka, tolóka, pihike. Majd kis DH, mászóka, a Kőbánya lápán a régi DH pályán le a Tűáltoshoz. Na ez a szakasz durva volt. Egy sárban hempergéssel indítottam, majd vad lejtőzés, sziklákon, gyökereken, zabszemen. :) Turisták kerülgetése. Megérkeztünk Tárkányba az Imó-kői üdülőhöz, majd innen 300 m aszfalt után ismét be az erdőbe s kis csapatás le a tóig. A tótól már kerékpár úton jöttünk haza. Kellemes kis lájtos túra volt.

Képek, most a tempó feszítettsége miatt nem készültek :)

A teljesítmények: max: 43.9 km/h, átlag: 17.7 km/h, táv: 34.64 km, idő: 1:57:11, borulás: 1.5 :)

2011. április 13., szerda

Mászóka, szopóka, avagy egy vasárnap délutáni gördülés

Gilitika
Már rég jelentkeztem tekerményes élménnyel. Vasárnap délután egy 5 fős kis csapat indult neki a Bükknek. Új arcok, új ismeretségek, új élmények. A többiek mind nagy bringás múlttal, s rutinnal rendelkeztek. A Berva bányának támadtuk meg az erdőt. Hosszas aszfaltos, ismerkedős, beszélgetős tekeréssel haladtunk egyre jobban a Bükk mélyére. Vagy éppen a tetejére? Annyira elmélyedtünk az ismerkedésben, hogy az egyik sporttárs még egy háccsó defektet is összeszedett. Villám gyors pistop, majd GO tovább. Az ismerkedős, beszélgetős tekerés nyögős, szuszogós mászással folytatódott. 
Mélység
A Mész-völgy köves, avaros, nedves útja kellőképpen kivettem az energiámat, s úgy döntöttem, hogy a jó levegőt kiélvezem így gyalogosan, toló üzemmódban folytattam az utam a többiek után, akik persze elvetemültem tekertek felfelé. Az ötös elagázóban kis pihi, hami, stb. Innen ismételten mászókázás, majd frankó kis döngetések lefelé. Vagyis inkább hullámvasutazás. Az út minősége hol ilyen hol olyan volt, de leginkább szétvágott, nyomvályús. Kis lájtos DHzás után megérkeztünk a Gilitika kápolnához, ahol ismét kis pihi, kajcsi, pisi, kinek mi. Erősen lankás hegyoldalon döngettünk lefelé, ahol a vastag avartól nem lehetett látni az utat, meg azt sem, hogy néhol milyen mély vízmosás van alatta. Így felváltva tűntünk el ezekben a gödrökben. :)Innen már egy köpés volt a Szarvaskő teteje, ahová jó kis lejtőzős egynyomoson érkeztünk meg. Innen gyönyörű panoráma tárult elénk. Lentről nem gondoltam, hogy ekkora. Na innen jött ám a durvulás, sziklás, számomra durván parás lejtőzés a faluig. Hát én a végére maradtam, lájtosan ereszkedtem lefelé, még a cipőmet sem mertem becsatolni a rutintalanságom miatt.
Szarvaskő


A faluban legurítottunk egy pikoló söröcskét. :) Majd ismét megtámadtuk a hegyet. Szétvágott, nyomvályús mászóka a Les-rétig. Vagyis nekem inkább tolóka. :) Les-réttől kb 10 percnyi bringa, s már hipp-hopp otthon is voltam.  A beigért időponthoz képest 1 órát késtem, így jutalmul megnyertem egy Tescos bevásárlást. :) 
Sebaj, megérte. Kellemesen elfáradtam, s rájöttem, igen csak van hová fejlődnöm. Már kezdek parázni a szilvásmaratontól.

A teljesítmények: max: 47.4 km/h, átlag: 15.3 km/h, táv: 42.36 km, idő: 2:45:39, borulás: 1.5 :)