Jövő vasárnap maraton Szilvásváradon. Yeahh!!! Úgy döntöttünk Józsi baráttal, hogy szombaton csinálunk egy pályabejárást. A kijutást, hogy máshogy, mint bringával terveztük aszfalton. Szombatra szerencsére az időjárás is jobbra fordult. Délelőtt 10-kor indultunk el. Szarvaskői pihenővel 1 óra alatt ott is voltunk. A Szalajkában szuszogtunk picit, majd neki vágtunk a távnak. Aszfaltos mászással kezd egészen Gerenna várig, ahol a régi DH pályán halad tovább, elég agresszíven emelkedve. Mivel most csak szinte mi voltunk a pályán, így láttunk esélyt arra, hogy ezt az emelkedőt megrakjuk. Versenyen itt úgyis össznépi tolás lesz. Neki indulva a fogaskerekek hátul pikk-pakk elfogytak, s 22-34-ben avarra lecsúszva ki is kellet lépnem a pedálból. Na akkor erről ennyit. :( Egy picit toltuk, majd ahol enyhébb lett nyeregbe pattantunk s raktuk egészen a tetejéig. Kemény volt. Egy kazincbarcikai leányzó elég komolyan rakta előttünk. Aszfaltra felérve szuszogtunk, kapkodzunk alevegő után, s becsatlakoztunk a barcikai alakulathoz, akik úgyszintén bejáráson voltak. Innen öten döngettünk tovább a Huta-réten keresztül a Csanálosi parkolóig. Mi Józsi baráttal itt lecsatlakoztunk táplálkozni kicsit. Nagymezőn értük be őket, ott pihenőztek. Innen együtt mentünk tovább egy 10 perces szieszta után. Ők jobban képben voltak a pályával, így nem kellett használnunk a papíralapú GPS-t. :) A Kiskőhát-nyerge - Keskeny rét szakasz elég komisz volt. Pattogós köves felfelék, majd még kövesebb, még pattogósabb lefelék. Jobban kenettem, mint tavaly versenyen. :) Kis pihentető aszfaltozás után Olaszkapunál lefordultunk terepre. A szokásos pattogós köves téma ismét. Emlékképeimben élt még, hogy innen egy pici felfelé után, viszonyélag tartalmas köves lefelé jön majd a Katonasírokig. Kellett kapaszkodni a kormányba rendesen. Katonasíroknál kis pihi aztán jöhet a végső murvás száguldozás egészen a "célig". Végig 40 feletti tempóval engedtem lefelé, Tiszta felüdülés volt a murva a sok kő után. :) A pályán lévő menetidő bő 2 óra volt. Ha versenyen tudnám ezt hozni nagyon jó lenne. A tömegrajt miatt s a DH pályán való tolás miatt lesz ebben kanyar. A végén elbúcsúzkodtunk barcikai utitársainktól, s megálmodtuk a haza utat. Nehogymár aszfalton menjünk haza. Legyünk kemény gyerekek s menjünk fel zöldön sárgán vagy mittudomén már milyenen a Katonasírokig, s onnan majd lesz valahogy. Szalajka völgyet megkerülve elindultunk fölfelé. Na ez már nem esett jól, Aztán sárgán egynyomos gyökeren, csalános ösvényen toltuk fölfelé, majd a Katonasíroktól háromszínűn toltuk tovább. Olyan köves emelkedő következett, ahol még atolás sem volt egyszerű. Nesze nektek kemény gyerekek. :) A nyeregbe szinte csak pár méter erelyéig tudtunk felülni, aztán megint tilitoli.
 |
| No akkor merre? |
Hosszas szenvedés után elértük a piros bringás utát. Tudtuk, innen már nincs messze a haza, pár kanyar s a bélkő alatt vagyunk. Bélkőnél napoztunk kicsit, pihentünk, regenrálódtunk, s a hazaút további mikéntjéről elmélkedtünk, mert hát több alternatíva is kínálkozott. Kálmányhegyin sokat járunk, menjünk le sárgán. eddig azon még csak felfelé jöttem, nézzük meg lefelébe. Hát lefelébe jó gyors, néhol sodrós, de élvezetes. Kellett ám koncentrálni már, mert nem voltunk már teljesen toppon. Félútnál, na akkor merre?
Leguruljunk 2 km-t Mész-völgyhöz, majd onnan Berva bánya irányába aszfaltoson, pici emelkedővel? Negatív.
Akkor guruljunk inkább 8 km-t a másik irányba Felsőtrákányba, majd onnan aszfalton haza? Pozitív. Vagy mégsem? :)
Elindultunk, s kb 6,87 m után megláttuk, hogy a sárga megy tovább lefelé. Menjünk erre? Erre még úgy sem jártunk. Menjünk!!! :)
Jó kis tarktornyomos csapatás kövekezett kb 6 km-en keresztül. Volt itt minden. Egynyomos, vizen átkelős, sárban cuppogós, nyakig érő fűben zötykölődős, kövön pattogós. Tárkányba beérve megörültün a kemény útnak. A sok pattogástól már fájt az oldalam. Aszfalton szépen hazagurultunk, laza 30as tempóval. :)
Bő 90 km-t bringáztunk, kb 1100 m szinttel. Jó volt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése