Bánkúti slickesedés

Pár napja 2.0"-os slick gumikkal szaladgálok a Kockával. Városban tetszik a hangtalan, gyors gurulása. Súlyra jóval nehezebbek mint a terep Smart Samok, de nagyon jól kigyorsíthatók. Milyen jó lenne kipróbálni hosszabb távon is, mert az elkövetkező pár teljesítmény túrát ezzel kéne megcsinálni. 

Slickesen

Szombatra terepezést terveztünk, de az égiek közbeszóltak. Vasárnapra viszont gyönyörű napos idő lett, így egy kiadós aszfaltozás mellett döntöttük Józsi baráttal. Az uticél legyen Bánkút. Van benne szint is, táv is. Erőnléti edzésnek és slick tesztelésnek első osztályú. Indulás előtt egy kicsit feltuningoltam magam. Jó lesz ez az út az új csodaszereim tesztelésére is. Indulás előtt félórával egy kis Carbox 3 dl vízbe, szénhidrát töltés gyanánt, kis kreatinnal megbolondítva, majd egy kis bedurrantó 3 dl vízbe, a nagyobb teljesítmény reményében. Felpattintottam még a szarvakat a kényelmesebb fogásért. Fél 10-kor neki is eredtünk az útnak. Magunkhoz képest elég kemény tempót nyomtunk. Bánkútig Nagymező kivételével szinte csak felfelé mentünk, s hoztuk a közel 23-as átlagot. Pihenőt nem sokat tartottunk. Oldalvölgynél, Tamás kútjánál, Bánya hegyi elágazónál, s Nagymezőn álltunk meg. A lábaim jól pörögtek, de a tüdőm nem bírta szusszal, s az oldalam is be-beszúrt néha. :( Nagymezőn fotótgattunk kicsit. A multkori tűz után szépül, de sok helyen még minidg elég kormos, s hát volt nem kicsi koromszag is. 

Nagymező

De tovább haladva a kellemes fenyő illat feledtette velünk a kellemetlen szagokat. Bánkúton megnéztük a katonai ojjektumot (radar), ahonnan el is zavartak minket tiltott fotózgatásért. :) A sífelvonó tövében haraptunk egy kicsit, majd hazafelé vettük az irányt. Kicsit huligánosan vágtam az útnak. Rövid gatya, fölül 2 mez. Hát lefelébe majdnem kockára fagytam a kockán. Az árnyékos erdőben nem volt túl jó idő. Bánya hegyi elágazóhoz érve már nem fáztunk annyira, igaz a mezből sem kellett csavarni a vizet. A lilafüredi országúton elindultunk hazafelé, majd a megyehatár előtt egy tarvágásnál még lőttünk pár képet. 

Elég sok motoros volt az úton, így jobbnak láttuk inkább Pazsag felé venni az irányt. Csak erdő, csak nincs forgalom, viszont így még lesz két emelkedő. Sebaj, belefér. :) Olyan 60 km környékén kezdtem érezni, hogy fáradnak a lábaim, így mégtöbb pörgetéssel próbáltam elkerülni a görcsöt. Felsőtárkányba beérve elég komisz szembeszelet kaptunk, ami akkor már olyan nagyon nem hiányzott. Tárkányból kiérve ez még nagyobb lesz. Itt Józsit kikerülve nyomtam egy sprintet, de mikor kiálltam a görcs be is kopogtatott a jobb térdembe. Hoppá, nem kéne. Visszaültem s pörgetve folytattam inkább hazáig.

Nagyon kellemes bájkolás volt, kicsit feszített tempóban. Mire hazaértünk 80 km lett a vége, 54 km/h feletti max sebességgel, 76-os átlag csapásszámmal. Pulzus inkább anaerob zónában volt többet, mint aerobban, átlagban 156-ot kalapált a ketyegő. Nem ettem többet mint szoktam, sőt még keveebbet is, de eléhezésnek nyoma sem volt, fáradtságnak sem. Carbox jól vizsgázott. Izotóniásból is becsúszott 7.5 dl. Ez így teljesen rendbe volt.

Vasárnap ismét Bánkút, de most Szilvásváradról egy teljesítmény túra keretein belül.